Az I. rész folytatásában egy igen furi társasággal ismerkedünk: nyálkaanyagok, gumik, egyes hemicellulózok, pektinvegyületek tartoznak ide. Már ez is elég cifrán hangzik, de 2008 óta - korlátozott emészthetőségük miatt - ide soroljuk a néhány cukormolekulából álló ún. oligoszacharidokat is.
OK, a nevüket nem kell megjegyezni, sokkal fontosabb, hogy hogyan viselkednek, milyen jó dolgokat művelnek az emésztőrendszerben.
Az biztos, hogy mind oldódnak valamilyen mértékben a tápcsatornánk folyadéktartalmában. Az igazán menők még feloldódva be is sűrűsödnek (ezt hívjuk viszkozitásnak), és többen közülük még egy kocsonyás zseléféleséget is képesek létrehozni (gélképzés).
Miért örülünk ennek?
A gélképző élelmi rostok a tápanyagok felszívódását lassítják, ezzel lassítják a gyomorürülést, és csökkentik az étvágyat - máris itt egy kis segítség a fogyókúrához, ideális testtömeg megtartásához.
A vékonybélben lassítják-egyenletesebbé teszik a glükóz felszívódását, így mérséklik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést, segítenek a vércukorkontrollban. Bingó: itt a cukorbetegségre gyakorolt megelőző-karbantartó hatás.
Az élelmi rostok csapdába ejtik és kiürítik a széklettel a koleszterin, és a koleszterin-képződéshez szükséges epesavak egy részét. Ez azért szuper, mert így a májnak a folyamatos epetermeléshez a vérben keringő koleszterinből kell "használnia", amivel csökkenhet a koleszterinszint. Ez bizonyítottan mérsékli a szív-érrendszeri elváltozások kockázatát.
Emellett az élelmi rostok legtöbbje tápanyagot jelent a bélflóra "jó bacijai" számára. Az emésztőrendszerünk társbérlői, a csillió-millió kis hasznos mikroorganizmus alig várja, hogy rostban gazdag ételt együnk, mert az általunk meg nem emésztett rostokat ők szépen megeszegetik (fermentálják). Eközben elképesztően hasznos anyagok termelődnek (például ecetsav, vajsav és egyéb zsírsavak). Ezek táplálják a bélfalat, támogatják annak immunfunkcióját, és gátolják a gyulladásos folyamatokat. Bónuszként a májba eljutva kedvezően hatnak a szénhidrátanyagcserére is.
Azaz összefoglalva a vízben oldódó rostok előnyös hatásai:
ü Segítség az egészséges testsúly megtartásában, elérésében
ü Kedvező hatás cukorbetegség megelőzésében és kezelésében
ü Koleszterinszint csökkenéshez való hozzájárulás, szív-érrendszeri védőhatás
ü Vékonybél immunrendszeri funkciójának támogatása
+ Egészséges bélflóra fenntartása
Milyen élelmiszerekben találunk vízben oldódó rostokat?
Zöldségekben, például a sárgarépában, céklában, száraz hüvelyesekben, és gyümölcsökben, például az almában, banánban, birsalmában, málnában, ribizliben és szőlőben.
Különösen szuper rostforrás a zab (teljes értékű zabliszt, zabpehely és a zabkorpa) - többféle rostot tartalmaz, finom, olcsó - igazi rostbajnok!
Érdekes újonnan megismert rostforrások az útifűmaghéj, és az otthoni sütés-főzésnél, befőzésnél is bevethető agar-agar és pektin.
Az élelmirost-klubba csak 2008-ban felvett oligoszacharidok találhatók például a hüvelyesekben és a hagymafélékben, illetve a ritkán fogyasztott csicsókában, articsókában és cikóriában is.
A feldolgozás és hőkezelés a vízben oldódó rostok gélképző hatását ronthatja, így javasolt itt is a minél alacsonyabb feldolgozottsági fokú alapanyagok választása (ld. házi zabkeksz a bolti instant zabkása helyett, nyers gyümölcs a gyümölcs ízű müzliszelet helyett, vegyes friss saláta a szétfőzött zöldség helyett.)
Fontos: mindig igyunk sok-sok folyadékot (vizet) a rostban gazdag étrendhez.
A rost jó! - legközelebb utánajárunk, hogy honnan a csudából derül ki, mennyi rost van egy adott élelmiszerben, alapanyagban.
A rosttudatos táplálkozásról szóló hiánypótló könyvünket - benne 60 rostban gazdag étel receptjével - a BOOOK Kiadónál és az ismert könyvesboltokban megtaláljátok:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése